Zsigmond Király Főiskola Vallástudomány | | | | | | Képzés adatai: | képzés helye: | Budapest - III. | Képzés kezdete: | 2013. június | Képzés időtartama: | 4 félév | Képzés szintje: | felsőfokú | Tagozat és a képzés árai (Ft): | levelező, nappali (levelező 180.000 Ft, nappali 75.000 Ft) |
| | | A telefonban, vagy e-mailben hivatkozzon a Menőképzés.hu-ra! | A kapcsolattartó e-mail címében az (at) jel a @ jelet helyettesíti. | | | A képzés érettségi követelményei: | felvételi szakmai beszélgetés(Sz)(80pont) és nyelvvizsga többletpont (M/K)(20 pont) | | A képzés általános leírása: | VALLÁSTUDOMÁNY MA
2007. szeptemberében a Zsigmond Király Főiskolán Vallástudomány mesterszak indul. A képzés ideje 4 félév, a minimálisan teljesítendő kreditek száma: 120. Kontaktórák száma: 1200.
Vallástudomány a ZSKF-en
A Zsigmond Király Főiskola 2000-ben kezdte meg működését, a vallástudomány – a Vallásfilozófia és vallástörténet elnevezésű tantárgy formájában – már a kezdetektől jelen volt a szakjainak tematikáiban. 2006-ban Főiskolánk elindította a Szabad bölcsész alapszakot, Vallástudomány, Filmelmélet és filmtörténet, valamint Kommunikáció- és médiatudomány szakiránnyal. Az országban jelenleg 4 vagy 5 szabad bölcsész alapszak működik vallástudomány szakiránnyal, mesterképzés azonban egyelőre csak főiskolánkon indul.
A ZSKF adja ki a Vallástudományi szemle c. folyóiratot, mely az országban jelenleg az egyetlen felekezetsemleges vallástudományi folyóirat, a szerkesztőség is itt működik. Főiskolánkon „Vallás, társadalom, politika” Kutató Központ működik.
Miért tanuljunk vallástudományt?
Az embert alapvetően meghatározza az, hogy homo religiosus. ami annyit jelent, hogy minden emberben van valamiféle érzékenység a transzcendens iránt, „tud” annak létéről, keresi, küszködik vele, esetleg vadul hadakozik ellene, de teljesen függetleníteni magát tőle soha nem tudja. A felvilágosodással jelentkező erőteljes szekularizáció a várakozással ellentétben nem szüntette meg a vallási jelenségeket, hanem ellenkezőleg, az elbizonytalanodás és pluralizmus az egyes vallások követőit nagyobb biztonság keresésére ösztökélte, esetenként a fundamentalizmus felé taszította. Mindezek a jelenségek és összefüggések átértékelődtek és különösen nagy fontosságot kaptak az utóbbi egy-két évtized radikális történelmi-politikai változásai során, mint amilyen a globalizáció, az Európa fejlett országaiba beáramló muzulmán tömegek, a szocialista tábor megszűnése, az iszlám országok egyre élesebb szembehelyezkedése a Nyugattal. A vallás terén is új jelenségekkel találkozunk: Európában egyre jobban „divatba jönnek” a keleti vallások, és szerte a világon új vallások és szekták alakulnak.
A vallás és politika, vallás és társadalom, vallás és kommunikáció, vallás és tudomány viszonylatokban fellépő problémákkal, zavarral, egymás kölcsönös meg nem értésével mindenki nap mint nap találkozik a gyakorlatban, akár személyes tapasztalat útján, akár a médiában. A gyakorlati problémák megoldása azonban lehetetlen addig, amíg azok elméleti háttere nincs tisztázva. Úgy szintén lehetetlen a jelen helyzetben kiigazodni a történeti háttér ismerete nélkül.
A Vallástudomány mesterszak célja, hogy nagyon alapos elméleti-történeti hátteret adjon a vallási jelenségek és problémák megértéséhez. Ennek birtokában hallgatóink képesek lesznek tájékozódni a jelenben és a kellő toleranciával és tapintattal közeledni más vallások képviselői felé, ugyanakkor kialakul bennük az a kritikai érzék, mellyel felismerik, ha bárki a vallást emberek manipulására akarja felhasználni.
Mivel Europában élünk, és számunkra elsődlegesen saját sorsunk megértése és szellemi gyökereink ismerete a fontos, mesterszakunkat a három Ábrahám-vallásra építettük, a zsidóságra, kereszténységre és iszlámra. Amint az „Ábrahám-vallás” kifejezés is mutatja e hármat nem izoláltan, hanem inkább a közös gyökereket keresve, kapcsolataiban vizsgáljuk.
A szak felépítése, a szakon oktatott témakörök:
Mesterszakunkat az Ábrahám-vallások (zsidóság, kereszténység, iszlám) vizsgálatára építettük, hiszen abban a kultúrkörben, melyben élünk, ezek a meghatározók.
A hallgatók először a törzsanyagban az általános elméleti ismereteket sajátítják el. Itt többek között olyan tantárgyaik lesznek, mint „A vallástudomány története és klasszikusai”, „A vallástudomány elmélete”, „Bevezetés a vallásfilozófiába”, „Az ószövetségi Izrael vallása”, „A korai kereszténység”, „A keresztény Nyugat a középkorban” „Festett teológia” stb.
A szakirányok különböző aspektusokból közelítik meg az Ábrahám-vallásokat. A vallástörténet szakirány a hellenizmus vizsgálatával Európa szellemi gyökereit igyekszik sokféleségükben bemutatni. Néhány az itt szereplő tárgyak közül: „A hellenizmus kultúrtörténete”, „Hellenisztikus filozófia”, „Az intertesztamentális kor”, „A rabbinikus kor kezdetei”, „Apokrifek”, „A gnózis elmélete”, „Kereszténység és pogányság”. Mivel a hellenizmus magas szintű tanulmányozása lehetetlen azon ókori nyelvek ismerete nélkül, melyeken a források íródtak illetve fennmaradtak, főiskolánk e téren egyedülálló kínálatot nyújt: a hallgatónak lehetősége lesz a latin, görög, héber, szír, kopt és klasszikus etióp nyelv tanulására.
A valláselmélet szakirány a vallásfenomenológiára és a hermeneutikára helyezi a hangsúlyt. Néhány a tantárgyak közül: „A vallások tipológiája”, „Ősi vallási formák”, „A vallási szinkretizmus”, „Halottkultusz”, „A teológiai hermeneutika elmélete”, „A vallásos irodalom értelmezése”, „20. századi vallásfilozófia”.
A vallás a modern világban szakirány a jelenlegi (elsősorban európai és magyarországi) helyzet bemutatását és elméleti értelmezését tűzi céljául. Az itt szereplő tárgyak: „A jelenkor iszlámja”, „Dzsihád”, „Vallási konfliktusok és egyházak közötti kapcsolatok”, „Vallás és média”, „A vallásos világkép kommunikációja”, „A vallásos nyelv”, „Vallás és tudomány”, „Bevezetés a mai magyarországi vallások világába” stb. Ezen a szakirányon a hallgatók két féléven keresztül heti 2 órában külső gyakorlaton vesznek részt.
Tehetséges hallgatóinkat be akarjuk vonni a Vallástudományi szemle munkálataiba: közölhetik arra méltó tanulmányaikat, írhatnak recenziót, híreket, megismerhetik a folyóirat-szerkesztéssel járó feladatokat.
Az oktatók
A mesterszak oktatói gárdája kivétel nélkül magasan képzett és nagy oktatási gyakoréattal rendelkező oktatókból áll, a szakfelős és a szakirány felelősök mind egyetemi tanárok, minden oktató rendelkezik PhD-val, sokuk habilitált, a szakfelelős és még hárman az oktatók közül az MTA doktorai.
A felvétel felvétele:
A szakra mindenki jelentkezhet, akinek van diplomája. Hozott pontokat nem számítunk, írásbeli és szóbeli felvételit tartunk (ennek anyagát ld. a Felvételi tájékozatóban), a felvétel az itt szerzett pontok alapján dől el. Mivel a mesterszak nagy mértékben a főiskolán működő szabad bölcsész BA szak vallástudomány szakirányára épül, a vallástudomány MA-ra belépő hallgatóktól meg fogjuk követelni, hogy az MA képzéssel párhuzamosan bizonyos mennyiségű kreditet teljesítsenek a BA vallástudományi tárgyaiból. A teljesítendő kreditek száma attól függ, hogy az illető milyen diplomával érkezik, vagyis tanult-e már szakunkhoz kapcsolódó tárgyakat.
Munkaerő-piaci lehetőségek
A végzők foglalkoztatására igény és lehetőség mutatkozhat a kulturális intézményekben, a könyvkiadókban, a folyóirat-szerkesztőségekben, a tömegtájékoztatásban, a közgyűjteményekben, a társadalomtudományi intézetekben, a művészeti kutatóintézetekben- és műhelyekben egyaránt.
A szakmai gyakorlat helyszínei
Vallástudományi Szemle
kulturális intézmények
könyvkiadók
sajtó és média
kutatóközpontok
közgyűjtemények
társadalomtudományi intézetek
Szakirányok
vallástörténeti szakirány, valláselmélet szakirány, vallás a modern világban szakirány (változhat)
A diploma megnevezése
okleveles vallástudomány szakos bölcsész (zárójelben megjelölve a szakirányt)
Részletes információ: Kommunikáció- és Művelődéstudományi Intézet (kmi@zskf.hu )
| | A képzéshez, intézményhez kapcsolódó linkek: | | | | | |
|
|